Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó, utolsónak vélt részét.
Csütörtökön éri el a Nemzetközi Űrállomást az a szerkezet, amellyel minden eddiginél hosszabb ideig lesznek képesek tanulmányozni a kutatók a kvantumfizika törvényeit. Ehhez viszont rendkívül hideget kell csinálni.
Az eddigi legkifinomultabb méréseket sikerült elvégezni az univerzumban jelen lévő titokzatos sötét anyag nyomát kutató nemzetközi kutatócsoportnak egy új olaszországi detektor segítségével. A műszer harminc nappal üzembe állítása után már rekordot állított fel – közölte a Zürichi Egyetem.
A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén működő Alfa mágneses spektrométer mérései alapján a tudósok az első jelentős utalást találtak a rejtélyes sötét anyag létezésére. A láthatatlan anyag a világegyetem több mint 25 százalékát tölti ki.
A galaxisok közti teret sötét anyag tölti ki - erre a következtetésre jutottak komputeres modellszámítások alapján japán kutatók, akik a The Astrophysical Journal legújabb számában tették közzé tanulmányukat.
Elkészítette az eddigi legátfogóbb, az univerzum sötét anyagát ábrázoló térképet egy brit-kanadai kutatócsoport.
A csillagászat egyik legérdekesebb területének számít manapság a más csillagok körül keringő bolygók kutatása. Egy, a Földhöz hasonló, úgynevezett exobolygón, a legújabb kutatások szerint, a rejtélyes sötét anyag jelenléte megnövelheti a felszíni hőmérsékletet.
Páratlanul ritka felvétel tartja izgalomban az űrkutatókat, első alkalommal sikerült ugyanis jól elkülöníthetően felfedezni sötét anyag jelenlétét a Hubble által készített felvételen.
Először észlelhették a sötét anyagot - adta hírül a National Geographic News, ami feltétlenül izgalmas hír, bár egyelőre a lap szerint sem biztos a felfedezés. Különösen azért nem, mert egyrészt a tudósok szerint még az sem egyértelmű, hogy létezik-e egyáltalán a sötét anyag. Ha pedig sikerült valóban észlelni, akkor sem feltétlenül az első ilyen esetről van szó.
Az univerzum jelentős részét kitevő sötét anyagra vadásznak majd az 1500 méterrel a felszín alatt, hat Empire State Building mélységben építendő amerikai tudományos létesítményben.
A Tejútrendszer tömege 960 milliárd Nap tömegével egyenlő – állapította meg egy arizonai kutatócsoport egy új mérési módszer segítségével.
Sötét anyag nélküli távoli galaxist észleltek amerikai csillagászok. Az univerzum nagy része ebből a titokzatos anyagból áll, Feltételezhetően e tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető. Kutatók szerint a kozmosz 27 százalékát alkotja – de most úgy tűnik, létezik olyan galaxis is, ahol nincsen jelen.
A Tejútrendszer belseje is jelentős mennyiségű úgynevezett sötét anyaggal rendelkezik egy, a Nature Physics című brit szaklapban megjelent új kutatás szerint.
Egy nanocsövecskékből álló anyag a fény 99,965 százalékát nyeli el, ezzel pedig hivatalosan is a Föld legsötétebb mesterséges matériája.
A Tejutat fürkésző Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászait meglepetésként érte, hogy nem találták a titokzatos sötét anyagot a Nap mellett ott, ahol a jelenleg elfogadott modell szerint lennie kellene.
Egy kutatás, amely a Nap körüli teret vette célpontba meglepő eredménnyel zárult. A csak gravitációján keresztül érzékelhető, és emiatt eléggé rejtélyes sötét anyagot, amelynek elvileg ott kellene lennie, sehol sem találták.
A galaxishalmazokat a rejtélyes sötét anyag sokszor ellapított szivar alakjában veszi körbe - derítették ki japán és brit kutatók
